Egy kis webjog „földi halandók” számára is érthető módon.
Érdemes a webjogban egy kicsit elmélyedni és a változó jogszabályokkal lépést tartani. Nincs jogi végzettségem, így kérlek, ne tekintsd jogi tanácsadásnak az infókat, minden esetben keresd fel a megfelelő kompetenciával rendelkező szakembert (lásd ezen a szakterületen tevékenykedő ügyvéd).
És ha este nagyon unatkoznál, olvasgasd a 45/2014. (II. 26.) Kormányrendeletet. Ez szól a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól és altató hatást nyomokban tartalmazhat, de negatív mellékhatást biztos, hogy nem.
Bírság mértéke + mi számít és mióta valós adatnak?
15.000 forinttól akár 500 millió forintig is terjedhet a bírság. És akkor most a figyelemfelkeltő félelemkeltés után nézzük meg, hogy hogyan tudod 10 perc alatt megkeresni (pontosabban nem elveszíteni) a fenti összeget, de előtte egy kis történelemóra nagyon röviden.
2008 óta az impresszum tartalmi elemeit kötelezően fel kell tüntetni, mely 2014-ben tovább bővült: cégnév (cégkivonat alapján és nem pedig fantázianév) vagy természetes személy esetén a lakcímkártyán szereplő név a nyerő. Gondolom sejted, hogy a fantázianév és valódi megnevezés közti különbségről mi a véleménye a jogalkotónak ebben az esetben.
A vállalkozás kötelező elérhetőségei a honlapon
- Tárhely szolgáltató adatai: cégnév, telephely, székhely, e-mail cím (arra az esetre, ha például jogsértő tartalom van a honlapodon).
- Szolgáltató neve.
- Szolgáltató telephelye, székhelye.
- Szolgáltató elérhetősége: név, cím, e-mail.
- A szolgáltatót nyilvántartásba vevő hatóság (cégnél cégjegyzékszámban megtalálod a cégbíróság nevét).
- Adószám (ha például webáruházad Áfa-alany, akkor ezt is biggyeszd hozzá).
- Hatósági engedély (ha a szolgáltatás, termék árusítása engedélyköteles, akkor azt is fel kell tüntetni).
- Kamara (függetlenül attól, hogy kötelező vagy önként történt belépés a kamarába, lásd például cégeknél a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarába belépni kötelező).
A Fogyasztóvédelem felügyeli ezeket az adatokat. De ezen kívül még rengeteg egyéb tényezőre is figyelni kell: például GDPR, vagy bruttó árak feltüntetése (ha csak a nettót írod ki, az megtévesztő lehet egy magánszemélynek), stb.
Kötelező garancia, internetes vásárlás, elállási jog
Ez tulajdonképpen egy távértékesítés (amikor távközlő eszköz segítségével köttetik meg a szerződés például telefon, honlapon lévő form-on keresztül, stb.). Mert ugyebár szerződést lehet kötni szóban, írásban és ráutaló magatartással (mikor például felszállsz egy buszra). De a jogban mindent bizonyítani kell tudni. Sajnos az igazságszolgáltatás más fogalom, mint a jogszolgáltatás…
Az ügyfél 8 napos elállási joggal rendelkezik, így ez egy kötelezően biztosítandó garancia! Az erről szóló infót az általános szerződési feltételek tartalmazzák, hiszen tájékoztatni kell a nagyérdeműt pontosan, részletesen. Webáruház esetén letölthető formában is biztosítani kell az ÁSZF-et és így tovább. És akkor még az adatvédelemről, tájékoztatásról nem is beszéltünk. De az másik tészta.
Azt tudtad, hogy ha nem tájékoztatod az ügyfelet a fenti 8 napról, akkor 3 hónapra nyúlik az elállási időszak?
Ugye, hogy az élet egy nagy misztérium? Ezt az áru átadásától, illetve szerződés megkötésétől számítjuk. Erre az a megoldás, hogy tájékoztatod az ügyfelet és onnan fog ketyegni a 8 nap… Az elállást követő legkésőbb 30 napon belül kell visszatéríteni az ügyfélnek a kifizetett összeget. Ha webterméket rendelt, akkor a visszapostázás költsége őt terheli.
Kipróbálási lehetőséget biztosítani kell az ügyfélnek, de ha például megrongálva küldi vissza a terméket, akkor az az ő hibájaként róható fel. Az elállás tekintetében kivétel lehet a személyre szóló szolgáltatás, például dedikált könyv esete, továbbá szállás, utazás, belépőjegy, ingatlanjog értékesítése is.
Ezt a témát is lehetne továbbfinomítani, ragozni. Például beleírni a szerződésbe, hogy amikor átveszi az adott webterméket az ügyfél, azt a postai alkalmazott előtt tegye, és azonnal vegyen fel jegyzőkönyvet, ha megsérült a termék az utazás során, stb. És akkor még nem beszéltünk a szerződéskötés és megrendelés (itt nem biztosítunk vállalkozóként többletjogot) különbségeiről, de az ügyfelet tájékoztatni kötelező, mi sem örülnénk, ha egy internetes csalás áldozatai lennénk.